Abádszalók szállás kiadó! Abádszalók szállásajánlata, a Tisza-tó partjáról!

Abádszalók elhelyezkedése:

Tiszafüredtől 20 km-re Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, a Nagykunság észak-nyugati részén, a Közép-Tisza bal partján, a Tisza-tó mellett fekszik. 1895-ben egyesült Tiszaabádból és Tiszaszalókból. A várost a Kisújszállás-Kunhegyes-Tiszafüred közötti kőút, és a város határát érintő Kisújszállás-Kál-Kápolna közötti 102-es vasút kapcsolja be az országos forgalomba. Nagyobb városok a környékén: Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Szolnok, Tiszafüred, Mezőkövesd, Heves, Jászberény.

Abádszalók rövid történeti áttekintése:

Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már temploma is volt. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. Az 1697 es évben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712-1713-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott.

Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra, 1733-ban fatemploma is épült.

1697-ig Abád és Szalók lényegében lakott helynek tekinthető, annak ellenére, hogy 1671-től 1686-ig pusztaként említik a vármegyei jegyzőkönyvek. Abád 1715-ben népesül be újra. A birtokos Papp György telepít ide református családokat. Tisza-Szalókot szintén református telepesek szállták meg. Katolikus népességet nagy számban az 1770-es években telepítettek a községbe, akik csakhamar többségbe kerültek. Abád református többségben maradt. A településre oly jellemző három templom hűen jelképezi a valaha volt vallási megosztottságot, és a felekezetek számarányait. A vidék történetének ezen évtizedei valójában azt a periódust jelentik, amikor a régi kedves romokon a mai település kezdetei kiformálódnak.

1746-ban Szalókon új iskola épül. 1753-ban megkezdődik a református anyakönyvek vezetése Abádon, s 1761-ben Szalókon is. A katolikus egyháznál ez 1763-ban veszi kezdetét. Majd 1774-ben felszentelik a ma is álló műemlék jellegű római katolikus templomot. 1789-re felépül Szalók község református temploma is. Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kap. Tiszaabád és Tiszaszalók 1850-től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közakaratra 1896-ban került sor ABÁD-SZALÓK néven.