A Tisza-tó – beleértve a Kiskörei vízlépcső és létesítményeit – egy mesterségesen létrehozott vízgazdálkodási létesítmény.

A Tisza-tó elsődleges célja az volt, hogy a környékbeli mezőgazdasági, ipari, lakossági vízigényt maradéktalanul kielégítse.

A 1973 -es év jelentős a Tisza-tó szempontjából, ekkor került sor duzzasztómű és víztározó átadására. A Tisza-tó vízszintjének emelését három lépésben tervezték megvalósítani.

Az első lépésben a Tisza-tó 87.50 mAf duzzasztási szint mellett 24 millió, a második lépésben 89.00 mAf szinten 96 millió, a harmadikban pedig 90.5 mAf szintet elérve 300 millió m3 víz tározásást képzelték el.

A tó harmadik lépésben tervezett duzzasztással történő vízszint emelése – több ok miatt – elmaradt, így a tervezett 127 km2 helyett, 104 km2 öblökkel és medencékkel tarkított vízfelület alakult ki.

A tározót télen leürítik, így a nyári vízfelület nagyságának harmadára is lecsökkenhet.

A Tisza-tó belsejében – kb. 23 km2 nagyságban – szigetek alakultak ki, ahol a sekély vízmélységből kifolyólag sajátos vízi világ alakult ki.

– a tározó felső területét a természetvédelem,

– a tározó középső területét az ökoturimus,

– az alsó, abádszalóki vizteret a vizisportok, szórakozás és üdülés kell, hogy jellemeze.

(forras: ktvktvf.zoldhatosag.hu)

Abádszalók és Kisköre közötti 14 km2 nyílt vizfelület alkalmas helyet biztosít a vízisportokat, a horgászatot, a fürdőzési és szorakozási élményt kedvelőknek. Az aktív pihenést, a kerékpározást előnyben részesítő egyéneknek, a Tisza-tó körül épített gát és az ott megvalósuló EUROvelo kerékpárútvonal – ami természetesen tovább halad Abádszalók határain túl is – nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőséget.